Visszatérő vendégkör kialakítása, hogy a vendégek is családtagnak érezhessék magukat

Elhivatottság nélkül nem megy

Sohasem gondoltam volna, hogy a vendéglátás területén fogok dolgozni. Azt, hogy vállalkozásként mégis vendégházat indítottam, inkább a szükség hozta, vagyis hogy egyedülálló anyaként szerettem volna megélhetést biztosítani 5 gyermekemnek. Így amikor ketten közülük egyetemre mentek, jó lehetőség kínálkozott, hogy hasznosítsuk az üressé vált szobáikat.

Kezdetben kissé szkeptikus voltam az ötlettel kapcsolatban, de végül úgy határoztam, hogy a legjobb, ha most is úgy járok el, mint általában, vagyis mindent beleadva belevágok. Legyen szó akár a vendéglátásról, a mindennapi életvezetési tanácsadói munkámról vagy az életről úgy általában, úgy hiszem, hogy mindenhez érdemes teljes odaadással hozzáfogni. Az én mottóm az életben: „Csinálj dolgokat szívből, mások szívéért”.

Ha valaki csak tetteti ezt a fajta lelkesedést, az hamar meglátszik. Ha azonban tényleg teljes szívből csináljuk, akkor tapasztalataim szerint az emberek azt is megérzik, és meghálálják.

Ami igazán fontos a vendéglátásban, az az, hogy az emberek nyugodtan, meghallgatva, üdvözölve és gondoskodva érezzék magukat azáltal, hogy a lehető legjobban odafigyelünk az egyes vendégek igényeire és kívánságaira.

Mindenki VIP bánásmódot érdemel

Fiatalkoromban rengeteget utaztam, és számos olyan pillanat van, amelyek azért maradtak emlékezetesek, mert a szállásadók valami különlegességgel jártak a kedvemben. Egy ital érkezéskor, egy tál gyümölcs, egy sajttál, egy szelet sütemény (a házi süti még jobb), egy kis doboz keksz vagy csokoládé, egy vázányi frissen vágott virág – apró dolgok, amelyek talán nem sokba kerültek, de sokat jelentettek. Mindezek óriási mértékben hozzájárultak a „kényeztetés” és gondoskodás érzéséhez.

Én is ehhez hasonló élményekkel igyekszem megajándékozni a vendégeimet. Ezek nem feltétlenül kell, hogy életre szóló élmények legyenek. Elég néhány apró pillanat, egy-egy parányi gesztus, amelyeknek köszönhetően a vendégek érezhetik, hogy sokat jelentenek nekünk és szívesen látjuk őket. 

Amikor például valakinek születésnapja vagy évfordulója van, szerzek neki egy kis tortát gyertyákkal (gyakran cukordíszekkel is személyre szabva), egy kedves kártyát és egy üveg pezsgőt. 

Az évek során előfordult olyan, hogy megosztottam a saját ruhatáramat a vendégekkel, ha elfelejtettek kabátot hozni, de főztem gyógyító húslevest, ha valaki esetleg nem érezte jól magát, és össze sem tudom számolni, hányszor állítottam össze útiterveket a vendégeknek, akik nem ismerték ki magukat a környéken, és a saját igényeiknek mindenben megfelelő programokra vágytak.

Természetesen ez részben azt is jelenti, hogy olvasni kell a jelzéseikből. Az is előfordul, hogy egy vendég nyugodtabb élményre vágyik inkább, és ez is teljesen rendben van. Ilyenkor is számos lehetőségünk van, hogy élménnyé tegyük a tartózkodásukat anélkül, hogy tolakodóvá válnánk – például várhatja őket minden reggel a kedvenc lapjuk, reggelit készíthetünk sajátos étrendi igényeiknek megfelelően, vagy megteríthetünk, figyelmet fordítva a részletekre, hogy gyönyörködtessük a szemeket és feldobjuk a hangulatot. Minden részlet számít.

A kisebb szállások üzemeltetői számára (sőt még a nagyobbaknak is) az a jó hír, hogy ezek közül egyik sem költséges dolog. Azonban ha kizárólag a jobb megtérülést hajszoljuk, akkor gyakran elfeledkezhetünk az igazán fontos szempontokról, és arról is, hogy milyen érzés vendégnek lenni.

Baráti kapcsolat kialakítása a vendégekkel

Amióta megnyitottam a vendégházat, számos barátságot kötöttem a világ legkülönbözőbb tájáról érkezőkkel. Sokukkal továbbra is rendszeresen tartom a kapcsolatot, de a többiektől is kapok karácsonyi üdvözlőlapokat. Még olyan is akadt, aki megívott magához egy látogatásra, hogy szálljak meg a nyaralójukban Szardínián.

Aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy másokat élményekkel ajándékozzon meg, azt biztosan nem felejtik el, és mindig emlékezni fognak rá. Egyszerűnek hangzik, ha így nézzük. És az igazság az, hogy tényleg nem bonyolult. De ez olyasmi, amire rendszeresen emlékeztetnünk kell magunkat.